Csalán, aminek még a csípése is jótékony

Az egyik leghasznosabb gyógynövényünk
Gyerekkorában mindenki megismerkedhetett a csalán csípésével, ami valószínűleg nem a kellemes emlékek közé raktározódott el..:-) Pedig a csalán az egyik legsokoldalúbb gyógynövényünk, aminek még a kellemetlen csípése is az egészségünkhöz járul hozzá. De erről majd később..
Sajnos a csalánra a legtöbb ember gyomnövényként tekint, pedig ha tudnák mennyi mindenre jó, akkor lassan veszélyeztetett növénnyé válna, ahogyan a medvehagyma is afelé halad! De nézzük akkor meg pontosan hogy mire is jó?
A csalán az egyik legjobb vérképző és vérisztító gyógynövényünk. Vizelethajtó hatása közismert, a reggel éhgyomorra ivott csalántea segíthet a vese- és hógyagkőre hajlamos embereknek, hogy még időben kiválassza a szervezetük a homokot. Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért reumatikus megbetegedések, izületi gyulladások, és köszvény esetén is hatékonyan alkalmazható.
A csalán Maria Treben egyik kedvenc gyógynövénye volt, minden évben két alkalommal tartott 4 hetes csalánteakúrát. A fitoterapeuták egyetértenek kiemelkedő gyógyhatásaival, a bükki füves ember (Gyuri bácsi) is két kúrát javasol belőle, egyet tavasszal, egyet pedig ősszel.
Teája sok sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, kiemelkedően magas vastartalommal.
Kiváló gyógyhatása révén segít a prosztata megnagyobbodás, gyomor- és bélhurut, máj – és epebántalmak esetén is, illetve tavaszi fáradtság ellen szintén jó hatású.
Egyes mediterrán országokban cukorbetegségre ill. magas vérnyomás tüneteinek enyhítésére is használják.
A csalán hosszan tartó fogyasztása (6 hétnél tovább) magas kovasav tartalma miatt nem javallott, illetve fogyasztása a szív- és veseműködés zavarainál, valamint ödémáknál nem ajánlott!
Mit jelent az urtikáció?
„A reumás testrész megcsapkodása csalánnal”. Elgondolkodtató, hogy saját szó van erre a műveletre..:-) Már az ókori rómaikak körében is kedvelt eljárás volt. A csapkodás hatására a bőr erősen kipirult, megduzzadt, azaz a szövet sok vért kapott, így belülről szüntették meg a reumatikus fájdalmat okozó gyulladásokat, lerakódásokat.
Felhasználási módjai igen sokrétűek (tea, zöld turmix, tinktúra, leves, főzelék, hajmosáshoz öblítő, lábfürdő, stb). Én most csak a három legegyszerűbbet, legkézenfekvőbbet részletezem:
- 1. Tea: 1 púpozott teáskanálnyit forrázzuk le, és hagyjuk állni 5 percig. (fogyasztása éhgyomorra, ízesítés nélkül javasolt)
- 2. Zöld turmixba: a többi zöld levél mellé tegyünk csalánleveleket is. (itt is fontos a mértékletesség mint sok minden másnál)
- 3. Végül de nem utolsó sorban pedig az urtikáció.. – ezt mindenkinek a saját képzeletére bízom..:-)