Utolsó blogbejegyzés

Cseresznye

Nagyon sok olyan természetes gyógymód, teafőzet létezik, amelyek nem nyújtanak a gyógyulni vágyónak kellemes, kulináris élvezetet. A ropogós, zamatos és lédús cseresznyét azonban szinte mindenki szereti, és szerencsére éppen emiatt igen elterjedt gyümölcs.

Majdnem minden házikertben előfordul, de amennyiben vásárolni szeretnénk, akkor sem kell horribilis összegeket kifizetnünk egy tál friss gyümölcsért. Az embereknek azok a gyümölcsök, zöldségek tesznek a legjobbat, amelyek az adott évszakban az adott éghajlati övben megteremnek. Nem kell a világ távoli részén termő méregdrága „csodanövényekből” vásárolnunk, hiszen elég ha veszünk egy tál hazai cseresznyét, amelyet ha valahol a világ távoli pontján termesztenének - ne legyenek illúzióink afelől - hogy ódákat zengenének róla, és aranyárban mérnék.

De miért is?

A cseresznye az egyik legnépszerűbb nyáreleji gyümölcs, amely már az ókorban is népszerű szomjoltónak számított. Kb 80%-a víz, amely mellett kiemelkedő az A-, B1-, B2-, B6- és C- vitamin tartalma, ugyanakkor jelentős mennyiségű riboflavin, niotin, niacin, folsav és pantonénsav van benne. Kiváló kalcium, natrium, foszfor, kálium és vas forrás, összetétele folytán hatékonyan képes szervezetünket regenerálni.

Jótékony hatásai:

• Magas kálium tartalma folytán segít enyhíteni ill. megakadályozni az izomgörcsöket
• Már napi 25dkg cseresznye elfogyasztása kimutathatóan csökkenti a vér húgysav szintjét, ezáltal javítva a köszvényes és izületi gyulladásos betegek állapotát
• Csökkenti a szívbetegségek kockázatát Jót tesz a szemnek magas A-vitamin és béta-karotin tartalmának köszönhetően
• Magas melatonin tartalma segíti a jobb alvást
• Javítja az agy teljesítményét
• Erős gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik
• A természetes antioxidánsoknak köszönhetően rákmegelőző hatása van
• Szorulással küzdőknek segíthet enyhe hashajtó hatása miatt Kedvezően hat a fogak és a csontok egészségére
• A szárából készült teáját is sok mindenre használják a népi gyógyászatban (hashajtás, hólyaggyulladás, vesemedence gyulladás, köhögés, reuma).

A cseresznye a leszedés után már nem érik tovább, ezért mindig érett sötétbordó szeműeket válasszunk.

Jó étvágyat hozzá! :-)

Az egyik leghasznosabb gyógynövényünk

Gyerekkorában mindenki megismerkedhetett a csalán csípésével, ami valószínűleg nem a kellemes emlékek közé raktározódott el..:-) Pedig a csalán az egyik legsokoldalúbb gyógynövényünk, aminek még a kellemetlen csípése is az egészségünkhöz járul hozzá. De erről majd később..

Sajnos a csalánra a legtöbb ember gyomnövényként tekint, pedig ha tudnák mennyi mindenre jó, akkor lassan veszélyeztetett növénnyé válna, ahogyan a medvehagyma is afelé halad! De nézzük akkor meg pontosan hogy mire is jó?

A csalán az egyik legjobb vérképző és vérisztító gyógynövényünk. Vizelethajtó hatása közismert, a reggel éhgyomorra ivott csalántea segíthet a vese- és hógyagkőre hajlamos embereknek, hogy még időben kiválassza a szervezetük a homokot. Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért reumatikus megbetegedések, izületi gyulladások, és köszvény esetén is hatékonyan alkalmazható. 

A csalán Maria Treben egyik kedvenc gyógynövénye volt, minden évben két alkalommal tartott 4 hetes csalánteakúrát. A fitoterapeuták egyetértenek kiemelkedő gyógyhatásaival, a bükki füves ember (Gyuri bácsi) is két kúrát javasol belőle, egyet tavasszal, egyet pedig ősszel.

Teája sok sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, kiemelkedően magas vastartalommal.

Kiváló gyógyhatása révén segít a prosztata megnagyobbodás, gyomor- és bélhurut, máj – és epebántalmak esetén is, illetve tavaszi fáradtság ellen szintén jó hatású.

Egyes mediterrán országokban cukorbetegségre ill. magas vérnyomás tüneteinek enyhítésére is használják.

A csalán hosszan tartó fogyasztása (6 hétnél tovább) magas kovasav tartalma miatt nem javallott, illetve fogyasztása a szív- és veseműködés zavarainál, valamint ödémáknál nem ajánlott!

Mit jelent az urtikáció?

 „A reumás testrész megcsapkodása csalánnal”. Elgondolkodtató, hogy saját szó van erre a műveletre..:-) Már az ókori rómaikak körében is kedvelt eljárás volt. A csapkodás hatására a bőr erősen kipirult, megduzzadt, azaz a szövet sok vért kapott, így belülről szüntették meg a reumatikus fájdalmat okozó gyulladásokat, lerakódásokat.

Felhasználási módjai igen sokrétűek (tea, zöld turmix, tinktúra, leves, főzelék, hajmosáshoz öblítő, lábfürdő, stb). Én most csak a három legegyszerűbbet, legkézenfekvőbbet részletezem: 

-     1.  Tea: 1 púpozott teáskanálnyit forrázzuk le, és hagyjuk állni 5 percig. (fogyasztása éhgyomorra, ízesítés nélkül javasolt)

-     2.   Zöld turmixba: a többi zöld levél mellé tegyünk csalánleveleket is. (itt is fontos a mértékletesség mint sok minden másnál)

-     3.  Végül de nem utolsó sorban pedig az urtikáció.. – ezt mindenkinek a saját képzeletére bízom..:-)

Miért a nyers lépes mézet fogyasszuk?

Lépes mézet már ősidők óta fogyasztottak az emberek, persze eleinte nem a mai hőkezelt formájában. Az idők folyamán azonban mint gyógytermék is hasznosnak bizonyult. A sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt felismerték pozitív tulajdonságait. Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy- és fiziológiai hatással bír. A mézzel és egyéb méhészeti termékekkel való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele minden jó: kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin. A sötétebb mézek (pl. fenyő, pitypang) gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban.

Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már régóta ismerték: a háborúk során sebek fertőtlenítésére is használták. Ezt a hatást enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai segítségével éri el. A közönséges (nem hőkezelt) méz eredményesen használható makacs torok-, orr- vagy fülfertőzés ellen - állapították meg kanadai kutatók, megerősítve az évszázados tapasztalatot. Az Ottawai Egyetemen végzett kísérletek során a méz elpusztította azokat a baktériumokat, amelyek az orrmelléküregi gyulladásokat okozzák. Sőt, a méz legtöbb esetben hatásosabbnak bizonyult, mint az antibiotikumok.

Gyógyhatása azonban csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált. 

A méz számos enzimet tartalmaz, és ezek különösen fontosak a szervezetünk számára az emésztéshez. Ezeket az enzimeket tönkreteszi a hő, ezért a mézet tilos melegíteni. A méz pasztörizálás során az anyagot 70-80 °C-ra hevítik, majd gyorsan lehűtik, hogy így stabilizálják a terméket, hiszen így könnyebb adagolni is, de a méz jótékony hatásainak megtartása érdekében egyáltalán nincs szükség erre a beavatkozásra. A méz természetes és élő élelmiszer, azzal ha felmelegítjük, megakadályozzuk az erjedést, így az sokáig folyékony marad. Az eljárással azonban fontos anyagoktól fosztjuk meg. Nemcsak az enzimek, de a vitaminok nagy része is eltűnik, így felborítjuk az összetevők között fennálló harmonikus egységet.

Sajnos a nyers lépes méz fogyasztása kiszorult, ahogy feltalálták a pergetőgépet, mely elválasztja a viaszt és a sejtfedelet a méztől. Centrifugális pergetéssel a folyékony mézet kicsapatjuk és csak ezt hasznosítjuk (ezt is cask hőkezelve).A viasz és a sejtfedél tartalmazta a propoliszt, amely hatóanyagai így hiányozni fognak később a pergetett mézből.

A méz gyógyhatása nagyrészt a propoliszból származik, melyet a méhek a fák rügyeiről hordanak a kaptárba. Mindent bemázolnak vele, így a lépes méz felületét is. A propolisz 41-féle baktériumra gyakorol fejlődést gátló hatást, tartalmával, illatával meggátolja a baktériumok, vírusok pusztító, rothasztó tevékenységét. Az ember, ha megeszi, viasszal együtt megrágja a sejtfedeles lépes mézet, akkor élvezheti annak jótékony gyógyhatását. Termelési költsége magasabb a nyers lépes méznek mint a pergetett méznek, de gyógyhatás tekintetében felbecsülhetetlen értékű. 

Érdemes odafigyelni rá, hogy több időszakban, pl. az iskolakezdés előtt, virágporok megjelenése előtt, vagy hidegebb idők beállta előtt rendszeresen együnk propoliszos lépes mézet. Erősítsük meg immunrendszerünket, mert ez az édes csemege a természet ajándéka, és régóta a legtermészetesebben, legösszetettebben, leghatékonyabban, legolcsóbban védte egészségünket.

A lépes méz hatásai:

• Fertőtlenítő, baktériumölő hatása miatt rendkívül jó a megfázás kezelésre és megelőzésére

• Segít a torokfájás és a köhögés megszüntetésében, természetes köptető

•  A lépesméz tisztítja a fogakat, fertőtleníti a szájüreget és erősíti a fogínyt, íny és fogbetegségek ellen nagyon jó

•  A lépesméz javallott a különböző légzőszervi problémák kezelésére is

•  Hatásos orr- és homloküreg gyulladás esetén

•  Erősíti az immunrendszert

•  Szellemi frissességet biztosít, idegesség és kimerültség estén is ajánlott fogyasztani,

  beindítja a boldogsághormonok termelődését

•  Serkenti a vérkeringést, vérnyomáscsökkentő és vértisztító hatású

•  Jót tesz az emésztésnek

Így működünk - Öngyógyítás, a tested ősi tudása

Manapság az öngyógyító folyamatok hallatán leginkább a különböző lelki és szellemi irányzatokra asszociálunk. Rengeteget lehet olvasni az öngyógyítás különféle technikáiról. Jelen esetben nem a pozitív gondolkodás és a placebo hatás, az elvárt eredmények bevonzása lesz a fő téma, annak ellenére hogy ezeknek a pozitív hatására is mindenképpen érdemes figyelmet fordítani.
Ebben a bejegyzésben a középpontba a saját testünket helyezzük, ezt a mérnöki precizitással működő csodálatos gépezetet.

Az emberi szervezet – mint a többi élőlény szervezete is – öngyógyító. A harmóniára, az egészséges egyensúlyi állapotra törekszik. Amikor a helytelen életmód és rossz környezeti hatások következményeként elmozdul az egyensúlyi állapotából, akkor alakulhatnak ki a betegségek, mindenféle egészségügyi problémák.

Minden betegséget a test saját maga gyógyít meg. A gyógyszerek csak abban segítenek, hogy el tudja végezni a szervezetünk saját maga gyógyítását. Gondoljunk csak bele milyen fantasztikus testet kaptunk ajándékba. Megvágjuk a kezünket, és eláll a vérzés. Majd a vágás szép lassan, napról napra begyógyul, míg a végén már nem is látszódik. A szervezetünk mindenre tudja a megoldást: ha túlhevül a testünk, akkor az izzadáson keresztül hűti, ha fázunk, akkor pedig izomremegéssel melegíti magát. Ha romlottat eszünk, akkor rögtön kihányjuk, ne mérgezze a szervezetünket. Ha meglátunk egy pókot vagy kígyót ösztönösen rántjuk el a karunkat gondolkodás nélkül, nehogy csípést vagy marást kapjunk.

Testünk olyan gépezet, amelybe kódolva van saját maga védelme, és ha valamilyen káros behatást érzékel, vagy betegséget kap el, akkor az öngyógyító folyamataival igyekszik megoldani a problémákat. Az egészséges állapot fenntartásában vagy visszanyerésében döntő jelentősége van a szervezetünkben zajló fehérjemolekulák termelődésének. A fehérje- anyagcserének köszönhetjük, hogy az elöregedett, működésképtelen fehérjéket a szervezet eltávolítja, és az új stabil, működőképes proteineket megőrzi. Minden élőlényben megvan ez a tulajdonság, és ez a kiválasztódás vezet a gyógyuláshoz. Ezek a fehérjék működtetnek mindent a szervezetünkben, fontos építői a sejtjeinknek, és a sejtjeink minősége határozza meg a belőlük felépülő szervek állapotát.

A testnek természetesen vannak prioritásai. Első a létfenntartásunk biztosítása, majd a létfenntartásunkat veszélyeztető sérülések orvoslása. Ha van még szabad kapacitás akkor következik azoknak a betegségeknek a legyőzése melyek alattomosan, lassan alakulnak ki. Mivel nem veszélyeztetik ezek a betegségek rövid távon az életet (például egy rákos sejtburjánzás, ami hónapokig fejlődik), a szervezetünk a szabad kapacitásaival inkább a napi túlélésünket igyekszik fenntartani, és a rengeteg negatív külső behatást (adalékanyagokat, vegyi anyagokat, állandó emésztési kényszert, egyéb méreganyagokat) lekezelni. Egy kezdődő rákos sejtburjánzás ugyanis nem elsődleges prioritás, hanem - számviteli hasonlattal élve – „hátrasorolt kötelezettség”, azaz nem SOS feladat: „ha majd lesz rá kapacitásom akkor orvosolom a problémát”.
A mai emberek problémája az, hogy annyira le van terhelve a szervezetük az egészségtelen életmód és környezeti hatások következtében, hogy sejtjeiknek nincsen szabad kapacitásuk arra, hogy ezeket az ún. “hátrasorolt kötelezettségeket”, sejtburjánzásokat górcső alá vegyék, és gyógyítani tudják. Leterheltségükből kifolyólag soha nem érnek a feladataik végére, folyamatosan tűzoltásban van a szervezetük.

A szervezet leterheltségének az okai

Nézzük meg mi az ami a legjobban leterheli a szervezetünket? Sportolás? Nehéz fizikai munka?

Nem.

A helyes válasz: az emésztés. Tudom sokan akik most-e sorokat olvassák kicsit szkeptikusak, mert az emberek nagy része esetleg a fizikai megterhelésre gondolt.
Gondoljunk csak bele, hogy egy ünnepi vacsorát követően még aludni sem tudunk ha nagyon megterheljük a gyomrunkat, csak forgolódunk az ágyban. Általános jelenség, hogy a karácsonyi, húsvéti ünnepeket követően az emberek levertek lesznek, semmit nincsen kedvük már enni, fáradtak mindenhez. Megítélésem szerint, ha egész évben úgy ennének az emberek mint a fent említett ünnepek alatt, nem lenne túlnépesedés a Földön. Ilyen fokú megterhelés mellett a szervezetünknek esélye sem lenne ellátni az öngyógyító folyamatait. Tehát összefoglalva, az emésztésen keresztül tudjuk a legyengült beteg szervezetünket úgy felszabadítani, hogy képes legyen arra, hogy az egyensúlyi állapotba hozza magát, és újra egészséges legyen.

A gyógyító napszak

Nappal vagyunk aktívak és éjszaka pihenünk. Ez így van ősidők óta. Ezért a biológiánk éjszakára tolja a gyógyítási, gyógyulási folyamatokat. Ha valamilyen betegségben, torokfájásban, influenzában szenvedünk, mindig másnap reggelre történik egy nagyobb javulás, nem pedig reggelről estére. Ebből jön egy nagyon fontos következtetés. Ha azt szeretnénk hogy a szervezetünk éjjel amíg alszunk nagy lépést tegyen a gyógyulásunk irányába, akkor fel kell szabadítanunk erre a napszakra a leterheltségét. Ezt az emésztésen keresztül tudjuk a leghatékonyabban megtenni. Egy könnyű, egészséges emésztés mellett nagyon nagy lépésekkel tudunk az egyensúlyi állapotunk felé haladni éjjelről-éjjelre. Ha ez az emésztés nappal is könnyű, és egészséges, akkor előbb-utóbb testünk kivirul, frissnek és energikusnak, tettre késznek fogjuk érezni magunkat, nem mellesleg a lelkiállapotunk is kiegyensúlyozottá válik. Mert ahogyan a mondás is tartja: „ép testben ép lélek”.

Forrás:

• George Csapo: Tested ősi tudása
• tgy-magazin.hu Szervezetünk öngyógyító képessége

Jeges víz vagy hideg zuhany - A hideg víz 6 szuper hatása a szervezetre

Rengeteg északi országban hagyománya van annak, hogy a befagyott, jeges tavakban, vagy akár a tengerben megmártózzanak az ott lakók. Ezek az emberek régi jól bevált tradíciókat követnek, melyeknek kialakulása nem véletlen, szerencsét, egészséget, jobb életet várnak tőle. Vajon igazuk van?

Igen! A jeges vízben való megmártózás számos pozitív hatással van a szervezetünkre. Megelőzheti szaunázás vagy forró fürdő, így a (sokk-)hatás még inkább garantált:-) A jeges vízbe merülve a vérereink összehúzódnak, gyorsabban és mélyebben kezdünk lélegezni, felgyorsul a szívverést, és éberebbé válunk. Ettől javul a vérkeringésünk, és szebb lesz a bőrünk is. Egyszerű a helyzet akkor is, ha valaki szívesen kipróbálná a hideg vizes fürdőt, ám nincs lehetősége arra, hogy megmártózzon egy jeges tóban. A reggeli hideg vizes zuhannyal hasonló hatást érhetünk el a fürdőszobában is!

1. Remek hangulatjavító, viszlát depresszió

A hideg víz tehát gyorsítja a véráramlást, ez belülről melegíti a testedet, és frissen tartja a létfontosságú szerveidet, például az agyadat is, több oxigén jut el hozzá. Serkenti a testben az adrenalin, az agyban pedig az endorfin termelődését. Ettől eltűnnek a negatív gondolataid, és a zuhanyból kilépve sokkal szebbnek látod majd a világot!:-) Ezentúl a hideg víz olyan hatást gyakorolt a bőr érzékeny idegvégződéseire, ami szintén szembeszáll a depresszióval. Nem beszélve arról, hogy egy jó kis hidegzuhany után már semmi szükség nem lesz kávéra ahhoz, hogy felébredjünk!:-)

2. Segíti az izmok regenerálódását

Sportolók körében elterjedt gyakorlat, hogy edzés után jeges vízbe mártózzanak, vagy hideg vízzel zuhanyozzanak, segítve ezzel a megterhelt izmok regenerálódását. A hideg víz gátolja a tejsav termelését, valamint lassítja a gyulladási folyamatokat, ezzel megelőzve az izomfájdalmat, fáradtságot.

3. Csökkenti a stresszt

A hideg zuhany hat a stressz szintünkre is. Hatására a szervezet húgysav szintje lecsökken, a vér glutation szintje emelkedik. Ez pedig segít abban, hogy nyugalmi, relaxált állapotban lépjünk ki a zuhany alól. Bár valószínű, hogy az emberek nagy része már attól stresszes állapotba kerül, hogy be kell állnia a hideg víz alá, de garantált, ha végzett vele és lám túlélte, azzal a tudattal indíthatja el a napját, hogy máris sokat tett az egészsége és jókedve érdekében!

4. Fokozza az anyagcserét, segíti a fogyást

Újonnan bevezetett jó szokásunk hat az anyagcserére is. A hidegérzet beindítja agyunk anyagcseréért felelős részét, ezáltal elősegítve a fogyást. Ha lehűtjük a szervezetünket a test próbálja visszaállítani az eredeti hőmérsékletét és ebben a munkában bizony jelentős mennyiségű kalóriát éget el.

5. Simává varázsolja a bőrt!

Igaz kellemesebb hosszan állni a forró zuhany alatt mint sokkolni magunkat a hideg vízzel, de a hideg vízzel ellentétben a forró fürdő tágítja a pórusainkat és kiszárítja bőrünket, hajunkat. A jeges fürdő ellenben feszesíti a bőrt és simává, kellemes tapintásúvá teszi, a pattanásoktól pedig garantáltan megszabadulsz, ha rendszeresen alkalmazod. Emellett az öregedési folyamatokat is lassítja.

6. Erősíti az immunrendszert

A betegségek leküzdésében a fehérvérsejtek segítenek bennünket. A hideg zuhany aktivizálja szervezetünk védekező rendszerét és növeli a betegségek ellen fellépő fehérvérsejtek számát. Így ellenállóbbá válunk a különböző vírusokkal és baktériumokkal szemben. Különösen az őszi-téli időszakban lehet fontos szerepe a betegségek megelőzésében.

Hogyan vágjunk bele?

Hideg zuhany

Kell egy komoly elhatározás, némi akaraterő és a fokozatosság. Szerintem legjobb nyár végén elkezdeni, amikor a leghidegebb víz sem túl hideg még, és napról-napra szoktatjuk hozzá szervezetünket ahogy hűl a víz.
Van egy sorrend is, amit betartok. Először a szívtől távolabbi lábamon megyek végig a zuhannyal, majd a másik láb következik, ezután jobb kar, bal kar, a mellkas, a hát, a fej és az egész test.

Jeges víz

A másik megoldás a kertben felállított merülőmedence, amelybe edzés után nyakig belemerülünk fél percre. Itt is célszerű nyár végén elkezdeni, és ahogyan hűl az időjárás, úgy less egyre hidegebb a dézsában lévő víz is. Amikorra befagy a teteje, igen acélos lesz a szervezetünk.

A jeges fürdőnek természetesen veszélyei is vannak, ezért ne egyedül csináljuk, vagy testileg - lelkileg felkészületlenül ne vágjunk bele. Szívbetegek, magas vérnyomástól szenvedőknek nem javasolt, illetőleg fontos a kiegyensúlyozott és változatos, természetes étrend.

Mi köze a beleinknek a depresszióhoz?

A depresszió, a rossz közérzet, a félelem és az aggodalom, ugyanúgy mint az öröm, jó érzés és elégedettség, az agyunk működéséhez kapcsolható érzések. Életünk összes érzelmi állapotát az agyunknak tulajdonítjuk. Helyesen tesszük ezt?

Kutatások manapság már megkérdőjelezik az agy egyedülálló vezető szerepét, és egy másik hasonlóan összetett szervről is egyre több érdekességet derítenek ki. Ez a szerv pedig nem más, mint a bélrendszer. A bél nagysága, idegrendszerének összetettsége, kémiai bonyolultsága feltételezi, hogy bizonyára többre hivatott annál, mint hogy táplálékot szállítson. A bélrendszerben élő baktériumok nem csupán az emésztőrendszer működését és a tápanyagok megfelelő felvételét befolyásolják, hanem - feltevések szerint - elménk működését is. Az agy és a bél közötti kommunikáció vizsgálatával keresik a kutatók a magyarázatot arra, hogy az egyes bélbaktériumok hogyan hatnak a hangulatunkra, lelki állapotunkra.

A szervezetünk különböző részeiből az idegpályákon keresztül jut el az információ az agyba. Ezekből az információkból értesül agyunk arról, hogy mi zajlik a testben, és ennek megfelelően küldi a válaszreakciókat. A bélből a jelzések a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül érkeznek az agyba, méghozzá az agy azon területeire, amelyek főként az én-érzésért, a szorongásérzetért, az erkölcsért, a motivációért felelősek. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a beleink állapota, illetve a bélbaktériumok száma, milyensége befolyásolhatják az ezekkel kapcsolatos gondolatainkat. Mindezt saját bélflórával nem rendelkező egereken is tesztelték, és a bélflóra összetétele szerint változott az egerek viselkedése is, sőt depressziós emberektől származő bélbaktériumok behelyezése esetén, az egereken is a depresszió tünetei mutatkoztak.

Bélflóránk felborulásának gyakori okozója a stressz, feszültség, felderítetlen élelmiszer-allergiák, fertőzések, helytelen étkezési szokások, hormonális változások, illetve antibiotikumok vagy más gyógyszerek hosszas használata.
Az irritábilis bél szindróma is a bélflóra felborulásának a következménye. Ez egy gyakori bélműködési rendellenesség, amely tulajdonképpen a vastagbél ürítési problémája. Járhat hasmenéssel vagy székrekedéssel, jellemzi a rossz emésztés, haspuffadás, gyomorfájás. A kivizsgálás során azonban semmilyen látható bélbetegség nem mutatható ki. Ebben, az egyébként meglepően gyakori betegségben szenvedőknél az átlagnál gyakrabban alakul ki depresszió, szorongás és egyéb mentális zavar.

Tudományos beszámolók szerint az optimális összetételű bélflóra képes a kedélyállapotunk javítására. Megállapították, hogy egyes baktériumok fogyasztása után módosul az agyi aktivitás, és enyhül a szorongás, depresszió. Ebből adódik, hogy bélflóránk helyes gondozása vezethet a lelki egyensúlyunk visszanyeréséhez.

A bélflóránk rendben tartása a mi feladatunk. Vajon mivel hozhatunk létre igazán sokszínű és jól működő baktériumrendszert a belekben?

Először is amennyire tudjuk kerüljük a stresszhelyzetet. A tartósan fennálló stresszes élethelyzetben a legaktívabb az agy és a bél idegrendszerének kommunikációja. Az agy folyamatosan készenlétbe állítja a belet, szükségállapotot hirdet és a bél alárendeli magát ennek, hátrasorolva saját alapvető tevékenységét. Ilyen időkben a rossz bélbaktériumok különösen nagy sikerrel szaporodhatnak, míg a jók eltűnhetnek. A bél barátságtalan üzeneteket küld vissza az agynak, ami levertséghez, rossz kedélyállapothoz vezet.

Másrészt tegyük harmónikussabbá az étkezéseinket. Együnk nyugodt körülmények között, törekedjünk a rostban gazdag gyümölcsök, zöldségek, magvak és diófélék, hüvelyesek, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztására. Az ilyen típusú táplálékforrások ugyanis üzemanyagot biztosítanak a különféle mikrobáknak, és hozzájárulnak a bélfalakat rendben tartó, az immunrendszer hatékonyságát növelő, és a gyulladásos állapotokat is csillapítani képes rövid láncú zsírsavak termeléséhez. Igyekezzünk óvni magunkat a káros környezeti hatásoktól, vegyszerek, ízfokozók, adalékanyagok világától.

Források:

• Giulia Enders : Bélügyek
• origo.hu Depresszió ellen szedjünk bélbaktériumot?
• divany.hu A depresszió és a szorongás is a bélben kezdődik
• otszonline.hu A baktériumok mentális zavarokat okozhatnak
• meregtelenites-beltisztitas.com Irritábilis bél szindróma

Mi az? Ha nem teremne meg mindenhol, a gyógyhatása miatt aranyárban mérnék?

A válasz: a cékla

Már az ókori rómaiak is termesztették, és felismerték gyógyító hatásait. A Földközi-tenger területén őshonos növény, Magyarországon a 17. században terjedt el.

Egyszerűsége ellenére valódi csodaszerként tarthatjuk számon. Ha a cékla valamilyen távoli vidékrél származó, nehezen elérhető csemege lenne, valószínűleg aranyárban mérnének minden kis darabot belőle. Szerencsénk van, mert a cékla nagyon igénytelen növény, ezért termesztése egyszerű, ráadásul beéri félárnyékos területekkel is. Akinek van kertje, próbálja ki, jól jár vele!

A céklában nagyon sok vitamin és ásványi anyag fellelhető. Kiváló kálium-, kalcium-, vas-, szilícium- és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is. Fogyasztása hozzájárul szervezetünk különféle hiánybetegségeinek a megszüntetéséhez.

Serkenti a vérképződést, csökkenti a magas vérnyomást és a demencia kialakulását gátolja

Magas vas és folsav tartalma nagyszerű hatással van a vérképzésre. A vas a céklából ráadásul könnyebben szívódik fel mint más zöldségekből, a vörösvérsejtek regenerálódását és képződését egyaránt serkenti. Kismamáknak is ajánlott, mivel kutatások kimutatták, hogy folsav tartalma miatt segít megelőzni a fejlődési rendellenességek kialakulását.

A céklában lévő nitrát a szervezetbe kerülve nitrogén-monoxiddá alakul, ami jótékonyan befolyásolja a vérnyomást. Az érfalak rugalmasságát növeli, így időskorban is kiemelten fontos a fogyasztása, még az időskori demenciát (elbutulást) is bizonyítottan lassítja.

Növeli az állóképességet, jótékony hatással van a szívre

A stresszes életvitel, aktív sportolás esetén is fontos zöldség, ugyanis az állóképesség javításában, a szervezet ellenálló képességének erősítésében is klinikai eredmények igazolják hatékonyságát. Magas káliumtartalma miatt jótékony hatással van a szívre, és remek C-vitamin forrás.

Méregtelenítő, zsírégető gyulladáscsökkentő hatású

A cékla erős májtisztító hatással bír, a máj pedig az egyik legfontosabb méregtelenítő szervünk. Erősíti a bélrendszert is, a benne lévő betain pedig segíti a zsírok lebontását, ezért zsírégető hatása is van.

Kiváló antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik - céklával a rák ellen!

Antioxidánsok az élő szervezetben és táplálékokban található, természetes vegyületek. A céklában és más zöldségekben is fellelhető antioxidánsok szerepe azért fontos, mert a különböző káros hatások miatt a szervezetünkben kialakult szabadgyököket ezek tudják megkötni. A szabadgyökök leginkább stressz, dohányfüst, alkohol, vegyi anyagok, ultraibolya vagy radioaktív sugárzás, környezetszennyezés hatására szaporodnak el. Számos krónikus betegség (daganatos megbetegedések, immunrendszer megbetegedései) kialakulásában jelentős szerepe van a szabadgyökök és antioxidánsok egyensúlyi eltolódásának. Friss, és lehetőleg organikus körülmények között termelt zöldségekkel, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet kívülről a szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét, ezzel megelőzhetjük a különféle betegségek kialakulását.

A nyers cékla íze meglehetősen vegyes érzelmeket vált ki a fogyasztókból, hiszen kissé földízű, édeskés zöldség, ami nem mindenkinél arat nagy sikert. Amennyiben már tudatosabbak vagyunk az egészséges táplálkozás tekintetében, és cukor-, vegyszer-, ill. ízfokozó mentes élelmiszereket fogyasztunk, a természetes ízeket is jobban el tudjuk fogadni, köztük a cékláét is.
Ha már ennyi minden jót tudunk a cékláról, érdemes kipróbálni a hatását a szervezetünkre.

Legjobb hatást akkor érünk el vele, ha frissen, nyersen (salátába téve) fogyasztjuk, és lehetőleg vegyszermentes termesztésből szerezzük be. A másik lehetőség, hogy vagy magában, vagy pedig más zöldségekkel együtt (pl.: répa, brokkoli, zeller, gyömbér, csicsóka..) zöldségcentrifugával finom levet készítünk belőle és már élvezhetjük is az áldásos élettani hatásait!

Levelét is felhasználhatjuk salátákban, vagy pedig zöld turmixban Hasonlóan kiváló élettani hatást gyakorol a szervezetre, és nincsen az a “földes” íze, amit sokan nem szeretnek magában a gumóban.
Emelett természetesen számos elkészítési módja ismert a magyar konyhában, de ne feledjük, a nyers zöldség a legegészségesebb számunkra!